|
Oldal 1 / 7 Színes egyéniség
 Tesztre került végre a Panasonic ez évi kínálatának apró nagyágyúja a Lumic FT1. Egy igazi „mindent bele” koncepció. A 28mm-nek megfelelő nagylátószögű objektív, a képstabilizátor illetve az ütés- és vízálló kivitel mind vonzó tulajdonságok. A Panasonic azonban ezen is túllépett, és elsőként építette be a ma legdivatosabb, és a házi használatra elérhető legfejlettebb videoformátumot, az AVCHD-t egy fényképezőgépbe.
(Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor a gépben lelhető videó formátum az AVCHD Lite, vagyis 1280x720 képpont felbontású kép, hang kíséretében)
Azon túl, hogy a TZ7-es modellel párban ez a gép az első ami ezt a formátumot kínálja, miért is olyan izgalmas ez az AVCHD Lite számunkra?
 Az AVCHD rendszer két fontos előnyt kínál. Az egyik a hatékonyság, ami jelen esetben annyit jelent, hogy ezzel a géppel a legmagasabb minőséget kínáló beállítás mellett 2 órányi felvételt rögzíthetünk egy 16GB-os kártyára. Hasonló minőség mellett, a gyakran használt MJpeg formátummal körülbelül 1 órányi műsort vehetünk fel. Persze az MJPEG-nek is megvannak a maga speciális előnyei, mint például a könnyű szerkeszthetőség, vagy a gyors mozgások jobb tűrése, ezért az FT1, ha kell, ebben a formátumban is képes rögzíteni. Ezzel pedig egy újabb érv állt a gép mellé, méghozzá a formátumválasztás szabadsága.
Persze az AVCHD formátum nem elég ahhoz, hogy kameraként is helytálljon az apró gép!
 Az FT1 másik fontos tulajdonsága, hogy videó felvétel előtt és közben is képes folyamatos, valóban gyors autofókuszra, és zoomra. További videokamerás szolgáltatás a szélzajszűrés, ami a felvett hang tisztaságát, érthetőségét óvja. Említésre érdemes az is, hogy a hang -bár mono- a legtöbb fényképezőgép által használtnál lényegesen nagyobb felbontású, jobb frekvenciaátvitelű. AVCHD Lite esetén 48kHz-es AC3 (Dolby Digital), MJPEG-ben pedig 16kHz-es PCM. Így, bár koncertfelvételre továbbra sem méltó, mégis a legtöbb fényképezőgép videójához képest több generációval fejlettebb műszaki tartalmat ad.
No de térjünk vissza az apró gép alapjellemzőihez!
A Lumix FT1 12 megapixeles érzékelője előtt egy függőlegesen beszerelt, képstabilizátoros Leica DC Vario Elmar objektív dolgozik. Az apró szerkezet meglepően nagy, 4,6x optikai zoomot kínál. Maga az érzékelő egy 1/2,33”-es, bruttó 12,7 megapixeles CCD, hagyományos Bayer színszűrővel.
Érdekesség, hogy a 2009 első felében megjelent kompakt gépek több mint fele szinte pontosan ekkora méretű és felbontású érzékelőt használ.
 A legnagyobb felbontás esetén a kép szélessége 4000 pixel. Mivel az FT1 három képarányt is kínál, a függőleges felbontás változó. Az alap képarány 4:3-as, ami 3000 képpont magasságot jelent. Választhatunk hagyományos filmkockának megfelelő oldalarányt, 3:2-t is, ebben az esetben 2672 pixel magas képet kapunk. Ha pedig 16:9 módra váltunk, a képmagasságunk 2248 pixelesre csökken. Ilyenkor a felbontás már mindösszesen 9 megapixel. Ha kevésnek tűnne, gondoljunk csak bele, hogy ez még mindig több mint négyszerese a FullHD tv-k és monitorok felbontásának!
A kép feldolgozásáért a Venus Engine HD nevű processzor felel. Ahogyan az lenni szokott, a képfeldolgozás által kínált „különleges” szolgáltatások puszta felsorolásával is meg lehetnek tölteni egy kisebb katalógust. Ami igazán kiemelésre érdemes az az arcfelismerés funkciója, ami nem csupán észleli a képen az emberi arcokat, de képes azokat felismerni, egymástól megkülönböztetni! Már amennyiben az ehhez szükséges arcképet előzetesen rögzítettük a gép memóriájába. A dolog kicsit scifi-be illően hangzik, a használat azonban nagyon is természetesnek hat. Fotózás közben, ha képen feltűnik egy korábban már rögzített arc, a gép azt azonnal jelzi és a beállításokat az adott képrészlet (arc/személy) megörökítéséhez idealizálja. Sőt, még a kész képek között is válogathatunk a rajtuk szereplő arcok alapján!
Kevéssé fantasztikus, mégis nagyon hasznos funkció a gép automata sorozat módja. Ez a hagyományos, expozíciós sorozat mellett lehetővé teszi akár a képarány-sorozat készítését is. Ilyenkor a gép egyetlen exponálásból három külön (4:3, 3:2, 16:9) JPEG képet rögzít. Így utólag is eldönthetjük, hogy milyen oldalaránnyal szeretnénk az adott pillanatot megőrizni, ráadásul mindezt számítógép, vagy szerkesztés nélkül. Egyszerűen csak törölnünk kell a felesleges képeket.
|
