|
Az 500D kihívója
Nagy divatja van egy-egy új terméket azonnal új osztállyá kikiáltani, a D5000 esetében ezt a hangos kikiáltást a Nikon mégis mellőzte. Pedig a D5000 nem egyértelműen leváltója a D60-nak, hiszen annál drágább, nagyobb és némileg magasabban specifikált. Tehát a magasabb géposztály jellegzetes tünetegyüttesét produkálja.
 Persze már hetek, sőt hónapok óta vártuk a D60 utódját. Lássuk be, a D60 már megjelenése idején is túlzottan is hasonlított a korábbi D40x-re ami bizonyos értelemben egy lecserélt érzékelőjű D40 volt. Bár voltak változások, és a D40 illetve D60 között zongorázni lehet a különbséget, mégis sokan hiányolták a nagy típusváltást. Persze a Nikon szokásait ismerve számolnunk kellett azzal is, hogy a márka kínálata olyan módon fog bővülni, hogy az új gép mellett forgalomban marad a régi is. Elvégre ez mégis csak olcsóbb mint egyszerre két új modellt piacra dobni.
 Az új D5000 méretét, kivitelét és árát nézve úgy tűnik a Nikon nem tudja mint üzenjen nekünk fotósoknak. Nem hangoztatják, hogy ez egy új kategória, pedig nehéz elhinni, hogy az olcsó és apró D60 utódja jó 15%-al dagadtabb és majd harmadával drágább lesz. Ez egyszerűen nem illik bele a belépő kategóriáról általánosan elfogadott képbe.
Nagy vonalakban azonban a D5000 mégis a belépő szintű gépek családjába tartozik, legfőbb vetélytársa az 500D. Nem kapott felső LCD-t, vezérlőtárcsából is csupán egy jutott neki, a programmód választó tárcsa is a jobboldalon kapott helyet, ahogyan az ebben a géposztályban lenni szokott. Ugyanakkor megvillant néhány olyan apró vagy jelentős fejlesztést ami felzárkóztatja az örök vetélytárs a Canon mellé az új gépet, illetve előnyt is biztosít bizonyos téren.
A legizgalmasabb vagy leglátványosabb újítások közé tartozik a videofelvétel, a 11 pontos autofókusz, az arcfelismerés és a kihajtható LCD.
 A D5000 a mozgóképek terén éppen csak követi a versenytársakat. A fényképezőgép által kínált legfeljebb 720p felbontás (1280x720) és az ilyen beállítás melletti mindössze 5 perces felvételi idő, ami kisebb felbontást használva is csak 20 percre bővül. A felvétel sebessége fixált 24 képkocka/másodperc. Nincs lehetőség az Európában preferált 25, vagy a klasszikusan NTSC-t használó országokra jellemző 29,97, esetleg kerekítve 30 fps rögzítési sebesség beállítására. Ehhez még hozzáadhatjuk a nem éppen korszerű, AVI-ba csomagolt M-Jpeg tömörítést, és az egész elgondolás egy kicsit érthetetlenné válik.
A 720p ami a HD felbontások közül a kisebbik, ritkán használt, verzió az egyszerű családi/turista videózásban könnyen helytállhat, hiszen a megszokott felbontást, részletgazdagságot bőségesen meghaladja. Ugyanakkor az ilyen jellegű használathoz egy hatékonyabb, korszerűbb tömörítés jobban illene.
A 11 fókuszpont és a 420 pixeles RGB fénymérés bőségesen felülmúlja a D60 által kínáltakat. A 12 megapixeles CMOS érzékelő és az általa kínált élőkép teljesíti az elvárásokat, még a kihajtható LCD meg is előzi a legtöbb vetélytársat. A részletes műszaki leírásért nézzétek meg a FotoTV.hu bemutatóját!
 A gépet kézbe azonnal feltűnik a nagyobb méret. A megnövelt magasságnak köszönhetően, végre nem hajlik be a váz alá az ember jobb kezének kisujja. Ezzel a kiegészítő alsó markolat iránti olthatatlan vágyat is csillapította a Nikon. (legalábbis bennem) Az üzemmódtárcsa kivitele igényes, kidolgozottsága a D60-énál jobb. A gombok egy része a szokásosnál jobban kiáll, ami elsőre furcsa, de nem zavaró. A markolat a hátsó oldalon is kapott gumírozást ami tovább javítja az egyébként is az, osztály legjobbjai közé tartozó fogást.
Az LCD képernyő könnyen forgatható, jól kezelhető. A 230e pontnyi (320x240xRGB) felbontás klasszikus, a 2,7”-os LCD mérethez már majdnem kevés is. Persze ne kérjünk minden jót egyszerre, főleg ne ebben az ársávban.
 A képernyő kivitelével kapcsolatban, alighanem kompromisszumok között vergődött a Nikon fejlesztőcsapata. Egyik járható út, az oldalra kihajtható képernyő, a másik a végül megvalósult, lefelé hajló megoldás. Előbbinek előnye, hogy könnyű vele önarcképet csinálni, hiszen az oldalra nyíló képernyő mellett a gép alsó oldala végig jól fogható. Ez az önábrázolásra inkább hajlamos, legolcsóbb gépeket választó amatőröknek hasznos tulajdonság. Ugyanakkor egy ilyen LCD kiszorította volna a gép baloldaláról a gombokat, amit a Nikon alighanem nagyon is fontosnak talált a kényelmes kezelés szempontjából. (ezzel csak egyetérteni tudok) Erre utal az is, hogy a legkisebb modellekkel ellentétben itt a váz bal-első oldalán megjelent egy apró kitüremkedés, támaszték is. Igaz, nem gumi borítású és nem is olyan kényelmes mint a D300 vagy a D3 esetében, mégis, nagy előrelépés a komfortos használat felé. A lenyitható LCD további előnye, hogy a gyakran a föld közelében guggoló vagy hasaló fotósok, akik apró virágokra vagy rovarokra „vadásznak” nagy türelemmel és szorgalommal, most egyfajta beépített szögkeresőt kaptak a géppel.
 Bár szerettem volna, végül mégsem tudok a D5000-el készült videót letölthetővé tenni, sőt még annak minőségéről is csat sejtéseim vannak, mivel a kipróbálásra kapott készülék még sorozatgyártás előtti, nem végleges verzió. A vele készített felvételeket visszanézve azonnal látszott, hogy a kipróbált darab mennyire kiforratlan, kár lenne ezek alapján bármiféle hibás következtetést levonni. Nem is merek többet írni róla, mint a rögzített anyag pár paraméterét:
-videó: 720p 12Mbps MJPG
-hang PCM 11025Hz 176Kbps
 Összegezve a D5000 egy jó tükörreflexes gép amit az átlag feletti fókuszrendszer és fénymérés már a középkategóriához tesz hasonlatossá. A kihajtható kijelzőt és az arckövető autofókuszt a hobbifotósok többsége szeretni fogja. A fényképezőgépbe ültetett videó funkció azonban inkább csak incselkedés, kedvcsinálás. Egyfajta jelzése annak, hogy a Nikon sem kíván kimaradni a mozgóképrögzítésből, bár ezen a téren az igazi áttörésre még várnunk kell.
|